Error message

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls in menu_set_active_trail() (line 2404 of /home/zengohang/public_html/includes/menu.inc).

A megkésett beszédfejlődésre utaló jelek

  • negatív anamnézis
  • életkori szinten fejlett kognitív képességek
  • biztos beszédértés
  • felismerhető, életkori szinten fejlett rajztevékenység
  • rendezett viselkedésű
  • fejlődési sajátosság a fiúk fejlődésében nagyobb gyakorisággal fordul elő

A megkésett beszédfejlődés fogalmi körülhatárolásának problémája

Többféle elnevezés létezik, azokra a gyermekekre, akiknél a normál nyelvfejlődés később indul el az átlagosnál.

  • 1846 Schmalz: „némaság siketség nélkül” (halló némaság) elnevezést adta.
  • 1866 Vaisse: a „kongenitális (veleszületett) afázia” fogalmát vezette be.
  • 1885 Kussmaul: „veleszületett afázia elnevezést preferálja.
  • 1898 Liebmann: „szenzoros és motoros hallónémaság” fogalmát használja.
  • 1984 Sovák: „az afázia és a diszfázia fogalmának szétválasztása” fűződik a nevéhez. /Az afázia a már megszerzett beszédkészség elvesztését jelenti. A diszfázia a lelassult agyi éréssel összefüggésben veleszületetten kialakult beszédfejlődési zavar./
  • 1931 Froeschels: a „megkésett beszédfejlődés” fogalmának bevezetése.
  • Seemann: „egyszerű megkésett beszédfejlődés” / „ A beszédfejlődési zavar enyhébb formája, részleges, időszakos beszédfejlődési elmaradás, ép értelem, ép hallású gyermek részképesség zavara, 3-4 éves kor között.”/ ( Gerebenné dr. V. Katalin: Fejlődési diszfázia 10. old.)

A magyar nyelvterületen használt elnevezések

  • megkésett beszédfejlődés
  • gyermekkori afázia
  • akadályozott beszédfejlődés
  • fejlődési diszfázia
  • megkésett beszéd- és nyelvfejlődés
  • beszéd- és nyelvfejlődési zavar
  • beszédelsajátítási zavar
  • gyermekkori nyelvfejlődési zavarok
  • speciális nyelvi károsodás.

Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, de mi számít késésnek a beszéd- és nyelvfejlődés szempontjából? Ez egy újabb „fogas kérdés”, melyben a témával foglalkozó szerzők álláspontjai, nézetei szintén eltérnek. A „kritikus periódus” meglétével kapcsolatban is különböznek a nézetek. De leggyakrabban az első 4 évet tekintik a beszédfejlődés szempontjából a legmeghatározóbbnak. Az agy plaszticitása nagyon fontos a beszéd elsajátítása szempontjából.

  • Loebel véleménye szerint a 18 hónapos gyermek esetében már megkésett beszédfejlődésről beszélhetünk.
  • Gósy a lányoknál 2 éves kort, a fiúknál a 2 és fél éves kort jelöli meg határnak. A fiúk fejlődése hormonális okok miatt később történik meg.
  • Mérei és Froeschels az előzőkhöz képest a 3 éves kort jelöli meg, melytől a gyermeket a megkésett beszédfejlődés kategóriájába sorolja.

A beszéd- és a nyelvfejlődési zavar két fő típusát különböztetik meg a szerzők:

  • megkésett beszédfejlődés
  • fejlődési diszfázia (a megkésett beszédfejlődés súlyosabb formája)

Megkésett beszédfejlődés

  • „A megkésett beszédfejlődés az expresszív beszéd időbeli, morfológiai-grammatikai (szintaktikai) fonológiai eltérése.” (Gerebenné dr. V. Katalin: Fejlődési diszfázia 15.old.)
  • „A normál beszédfejlődés késése az érési folyamatok elhúzódása, hajlam, környezeti tényezők hatására.” (Gerebenné dr. V. Katalin: Szemelvénygyűjtemény… 78. old.)
  • „ A beszéd- és a nyelv fejlődése még hároméves kor körül sem indul meg, a központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. A megkésett beszédfejlődésnek a hátterében az idegrendszer érésének késése, negatív környezeti hatások húzódhatnak meg. Az elmaradás nem minőségi, csak mennyiségi, azaz a normál fejlődés beszédelsajátítási fokain halad végig, a meglévő nyelvérzék működtetésével, csak késve 3-4 éves kor között.” (Gyógypedagógiai Lexikon-Fehérné K. Zsuzsa 129. old.)
  • Az egyes meghatározások magukban foglalják a megkésett beszédfejlődés etiológiáját, valamint a tüneteit is.

A megkésett beszédfejlődés etiológiája

  • Nem központi idegrendszeri eredetű!
  • Az érési folyamatok késése (myelinizáció- az idegrostok velősödésének a késése- az idegek közötti kapcsolat nem jön létre.)
  • Veleszületett hajlam-örökletesség (apai ágon 2x gyakoribb, mint anyai részről)
  • Enyhe nagyothallás (25-30 dB)- rendszeres náthás-hurutos állapot, középfülgyulladás, allergia.
  • A perifériás beszédszervek rendellenességei. (szájpad hasadékok, a nyelv,- az ajkak deformitása, lenőtt nyelv)
  • Kedvezőtlen pszichoszociális hatások: izoláció, szeparáció, hospitalizáció. A környezet túlzott elvárásai a beszédtanulás folyamán. /farkas gyerek-Maugli, ikrek-kriptofázia/

A megkésett beszédfejlődés általános tünetei:

  • Enyhe fokú időbeli eltérés.
  • Mennyiségi eltérés jellemzi.
  • Jó a nyelvi stratégiája (LAD: veleszületett nyelvi képesség)
  • Életkorának megfelelő pszichés fejlődés: intellektus, észlelés, értés, figyelem, emlékezet, jó vezérlés, gondolkodás, játék, magatartás.
  • Elmarad a motoros- és a beszédfejlődés az átlagostól.
  • Elmaradott mozgásfejlődés, motoros ügyetlenség fordul elő.
  • Eltérés a mozgásszerveződésben (finommozgás-koordináció)
  • Az átlagosnál rosszabb zenei képesség jellemzi.
  • Gyakori közöttük a balkezes.
  • Kiemelkedően fejlett a matematikai készségük.
  • A tünetek 2-3-4 éves kor között kifejezettebbek.
  • 4-6 éves korban a tünetek fokozatosan megszűnnek.

A megkésett beszédfejlődés nyelvi tünetei:

  • „csökkent beszédkészség”—keveset gagyog, egyhangú a gagyogása, nem reagál a környezet hangjaira.
  • Sivár a gagyogása, ennek azonban a környezet nem tulajdonít jelentőséget.
  • A beszédfejlődés hosszú időre megreked az első szavak szintjén. (papa, ma ma, ba ba stb.)
  • Jó az utánmondási képességük.
  • Szótöredékekkel, artikulálatlan hangokkal „beszélnek”, valamint ehhez társul a mutogatás, amelyet kommunikációjuknál használnak.
  • A szókincs lassan gyarapodik. (3. életév végén kezd gyarapodni)
  • A passzív szókincs a korának megfelelő szinten van.
  • Lassú az áttérés szómondatokról a többszavas mondatokra.
  • Biztos szó- és mondatértés jellemző.
  • A beszédértés gyorsabb ütemű fejlődést mutat, mint az aktív beszéd.
  • Utasításokat pontosan, jól hajtanak végre, megmutatják a kívánt tárgyat, de nem tudják megnevezni azt.
  • A csökkentett beszédkészséghez kapcsolódik a szócsonkítás jelensége. A szavakat gyakran egyszerűsített, csonkított formában használják, esetleg hangutánzó szóval helyettesítik. (Pl.: vau-vau)
  • Az egyszavas mondatok (holofrázsok) használata.
  • Nem jellemző rá az echolálás.
  • Közlések, felszólítások pontos követése.
  • Az aktív szókincs és mondatalkotás alacsonyabb szinten van.
  • Lassú fejlődés a gyermeknyelvi szavak továbblépésében.
  • A morfémák elhagyása, helytelen használata figyelhető meg. Enyhe dyszgrammatizmus jellemzi.
  • Makacs, több hangra kiterjedő pöszeség.
  • Mindent ért, a beszédre figyel. Jó beszédértés, jó beszédészlelés.

A megkésett beszédfejlődés maradványtünetei

  • Az élettani pöszeség kitolódhat az iskolába lépés idejére, és az alsó tagozatra is.
  • Jó beszédmegértés mellett, fejletlen aktív szókincs, ép grammatika esetén, szerkezetileg egyszerűbb mondatalkotásban nyilvánul meg.
  • A nagy- és finommotorika ügyetlensége is megmaradhat.
  • Az olvasás- írás elsajátításának lassúbb üteme, jellemző ezekre, a gyermekekre.
  • Enyhébb fokú dyszlexia, a verbális tanulásban megnyilvánuló gyengébb teljesítmény tapasztalható.

Fejlődési diszfázia jellemzői

  • 3 éves korra nem indul el a beszéd
  • beszédfejlődési elmaradás
  • központi idegrendszeri érintettség!
  • időbeli és strukturális zavar
  • mennyiségi és minőségi eltérés
  • kognitív zavar
  • tüneti csoportosulás jellemzi- zavarai pszichikus funkciózavarokkal társul
  • szó és mondatalkotás hiánya
  • nyelvi szabályok lassú elsajátítása, illetve alkalmazásának nehézségei
  • dyszgrammatizmus
  • inkonzekvens pöszeség
  • gyakran keltenek, olyan benyomást, mintha „valódi fogyatékosok” lennének
  • a nyelvi tünetek nem mindig tűnnek el, a gyermek megőrzi deficitjeit

A megkésett beszédfejlődéshez szorosan kapcsolódik a „veleszületett beszédgyengeség” és az SLI (speciális nyelvi károsodás) is, hiszen tünetik hasonlóak. A megfelelő diagnózis felállításához feltétlenül szükséges ezek ismerete, áttekintése. Seeman ikerkutatásai révén bebizonyosodott, hogy férfiágon öröklődik a beszédfejlődési elmaradás. Először Luchsinger nevezte el „veleszületett beszédgyengeségnek.”

A veleszületett beszédgyengeség tünetei

  • megkésett beszédfejlődéssel kezdődik
  • makacs, tartós pöszeség társul
  • férfiágon öröklődik
  • iskolás korban dyszlexiával, dyszgráfiával párosul
  • tanulási zavar
  • pubertás korban jelentkezhet a hadarás korképe, illetve dadogási tünetek.
  • feltűnő a motoros fejlődés visszamaradottsága (lassabban áll, ül)
  • amuzikalitás
  • matematikai készségük kitűnő

Speciális nyelvi károsodás (Specific Language Impairment) SLI jellemzői

Ez a típus részleges átfedést mutat a diszfáziás gyermek tüneteivel.

  • késői beszédindulás jellemzi
  • a szókincs lassú ütemű fejlődése
  • a többszavas kombinációk késői megjelenése
  • nincs kimutatható perifériás probléma a nyelvvel kapcsolatban
  • jobb a beszédmegértés, mint a beszédprodukció
  • nincsenek kognitív fejlődési zavarok (funkciókiesések)
  • problémájuk a nyelvi fejlődésben, a nyelvi rendszer kibontakozásában jelentkező elmaradás
  • specifikusan: a grammatika fejlődésében jelentkező elmaradás
  • Gopnik szerint: familiárisan gyakori
  • Legjelentősebb eltérések: a fonológiai, morfológiai, szintaktikai és pragmatikai szinteken jelentkezik. (számbeli egyeztetés, mondattani alapú egyeztetés, múlt idő, többes szám, szóképzés, alaktani jegyek összekapcsolása nehézkes)
  • elmosódott artikuláció, pösze